A film 1988-ból jól mutatja, hogy a kibontakozóban lévő túlélősdi műfaj még igen csak gyermek cipőben járt. Egy kis csapat vegyesfelvágott életvitelű emberke megbíz egy vezetőt, hogy mutassa meg nekik az életet a vadonban. Persze könnyű menetelésre számítanak, ami azonban rögtön az elején megváltozik. Az első feladat: leugrani háttal egy kis ház tetejéről, és megbízni a többiekben, hogy elkapnak. Na igen, itt már rögtön inába száll mindenkinek a bátorsága. Akkor azonban, amikor már tényleg a túlélésért megy a küzdelem, már nem csupán a többiekbe vetett bizalom fog nagy szerepet játszani, hanem a saját magunkba vetett hit is. A műfaj igen egyedi, még ki nem dolgozott, fel nem fedezett területre viszi a nézőket, mert bár a Rambo is egy őserdőben tekereg egy szál nyíllal a kezében és szakadt trikóban, ő ott magára van utalva, míg itt egy csapat zöldfülűből kell vérbeli veteránt faragni. Nem A-kategóriás film, de mivel a szemlélete igen érdekes és egyedi, különleges figyelmet szenteltem neki. Tetszett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.