Nagyon fog hiányozni az a béke és nyugalom ami abban a városban vlt, mindezt mondom azért mert megérkeztem Pekingbe. A Pingyaoban tooltott utolso napom bicajozással telt, vettem pár utravalot és aztán vártam az esti vonatutat. Alvos jegyem volt, és nem aggodtam az ut miatt. Este némi félreértés tortént az állomásra valo kijutással kapcsolatben és bizony nagyon mérges lettem, de nem megyek bele a részletekbe mert esetleg hamis kovetkeztetéseket vonnék le, minden esetre azt kell mondanom, hogy szervezés terén 0 a kinaik teljesitoképessége, ellenben a pénzéhség senkiben nem nagyobb, az is bitos, és ettol számomra a népszeruséguk a 0ra csokkent a szemeben,eddig sem voltam nagyon oda értuk, de mostmár tokéleseten nem akarok semmi itteni emberrel kapcsolatot létesiteni, okokrol nem irok, nemillik.

Lényeg, hogy kijutottam az állomásra, és ezután sikerult is hamar felszállni. A vonatmeglepoen tiszhta és kényelmes volt, pár udvariassági szováltás után elfoglaltam a helyemet a 8as kocsi 8es hálokabinjában a felso szinten, ami nagyon jo volt mert senki nem zavart, és nem ult az ágyra sem. 10kor lámpaoltás volt és már lehetett is aludni. Még volt aki cseverészetta amegszokott kinai hangerovel, de aztán hamar aludni tért mindenki. Éjjel 3kor egy állomáson felszállt egy kisgyerekes anyuka, hogy ne legyen minden tokéletes, és egy jo félorát sirt a gyerek, de utána szerencsére ez is véget ért. Reggel 7korul keltem, ami nagy orom volt, utána még kicxsit fekudtem, meg forgolodtam, de nem nagyon akartamkimászni. Végul a vonat 10 után nem sokkal beért Pekingbe, és kiszálltunk. Iszonyat meleg  (33-34 fok) és tokéletesen tiszta ido fogadott, nagy oromomre, mondjuk már Pingyaoba is jo ido volt tegnap, de igy mostmár legalább Pekingben is jo ido van, és nagyon remélem hogy ez igy is marad, mert holnap Nagy Fal tura lesz. Bizony, végre.

Kis keresgélés után megleltem a hostel kozelébe hozo buszt, természetsen tulekedés, tomeg, de hamar ideértunk. A Tiananmen (Tienánmen) tértol délre fekvo kisutcában vana  hostel, 5 perc sétára a tértol, ami nagon jo, mert délután el is terveztem hogy kimegyek egy kis sétára. A szállás kellemes, 12 vagyunk egy szobában, vegyesen, de egyelore mindenki ezt azt csinál, igy nincs itt sok ember. Az ágy kicsit kemény, de jo ledz. A kozelben van egy vegyesbolt ahol mármeg is vettem a holnapi reggelit. Rendesen tervezni kell elore, mert sosem lehet tudni hogy épp mi lesz ott ahova megyunk vagy hogy mi lesz a tura része s mi nem,mert ugye  szervezés az hiányos, legalábbis a mi szemunkkel. Egy kozeli kisétteremben vacsoláltam egyet, persze az árak kicsit magasak, de szerencsére egy tál most elég volt, délben a térrol hazafelé muszáj volt két tányér tésztát bedobnom mert nagyon éhes voltam. De saz meg olcso volt. Szoval itt is aztán megvan minden ami az országban, csk kicsiben.

Mint mondtam délutánra terveztem egy kis sétát, amibol végul Tiltott város lett, de hát igy esett. Végig sétáltasm a Mennyei béke téren, megnéztem kivulrol a muzeumot meg a Mao mauzoleumot, elég is volt, a 90éves kommunizmus emlékmuvet, a Mao arcképet, s elég is volt a térbol, majd tovább sétálva egy aluljáron keresztul megkozelitettem a Tiltott város épuletegyuttesét. Hatalmas kapun ozonlott be a tomeg, tobb sorban, majd az elotéren a pénztár elott pár kisebb sor, Ekkor uy dontottem hogy va annyi pénzem hogy bemenjek, 60 yuan, nem sok, megvettem a jegyet és beléptem a második hatalmas kapun ami egyben be is vezetett a tiltott városba, avagy a császári palotakomplekszumba. Iszonyatos tomegekmozogtak mindn felé, igy nagyon állogálni nem lehetett, de nem is volt érdemes, mert a komplekszum hatalmas, legalább 6 egymás mogotti tér van és a végén három tronterem. Mindenhol volt egy rovid angol leirás ami tokéletesen elég volt a hely lényegi áttekintéséhez, ennél tobb adat már megterhelo lenne, pedig a kinaiak dzeretik felsorolni az osszers házat az ossesuralkodoval évszámmal mindennel, holottelég nekem csak pár átfogo adat és inkább az érdekességek maradnak meg,nem az évszámok. Tér tér után kovetkezett, és mondanom sem kell hogy gyonyoru a város. Gndosan karban van tartva amennyire lehet, hisz itt minden nap százezrek lépnek keresztul a lépcsokon. Csodálatos a hatalmas voros kapuk látványa és az épuletek diszesége. Tényleg nagyon érdeme ide ellátogatni, és néha kicsit félrehuzodni a turistacsoportok melol és kicsit szétnézni. A fehér márvány korlátok, a régi kovek, a bronz ontvények és a voros falak igazi méltoságteljes hangulatot teremtenek, és ha kikapcsoljuk a kulvilágot talán látjuk is a császári tisztviselok és irnokok térdeplo tomegét és a hodolok és katonák sorát ahogy a császár elé járulnak, aki egy elválasztott és árnyékolt teremben várja az elé járulokat. Szerintem ez az egész komplexum tokéletesen mutatja, mennyire távol és érintetlenul élt a császár, és mennyire lehetetlen volt a kozelébe jutni. Jo volt látni az utolso császár c fimlben látott épuleteket és látni hogy valoban, ha bezárják a kapukat, ez az egész hatalmas játszotér pillanatok alatt a császár bortonévé is válhat. Méltoságteljes és egyben félelmetes is a hatalmas falak és tornyok árnyékában sétálni.

A palotaegyuttes végén egy kis kert várta a látogatokat, majd az északi kapun elhagyhattuk a palotát. Igyekeztem mindenrol képet késziteni, de igy is nehéz érzékeltetni a hely szellemét, foleg mert a képeken látni lehet mennyi ember tomorult mindenutt.

Osszességében nagyn jol telt az elso nap Pekingben, és le is szerveztem a holnapi Nagy fal turát, ami reggel f8kor indul a hostelbol. Elvileg megnézzuk aqz ismertebb részeket is, ez a fele, és elmegyunk olyn részekre is amik nincsenek felujitva, ez a másik fele. Ha lesz idom akkor még egyszer elmegyek majd, de egyelore a holnapot is nagyon várom. Hamarosan ujra jelentkezem. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.