Boldogság, civilizáció, pusztulás, elszeparált szigetekben emberkolóniák, igyekszenek rádiókontaktot felvenni más kolóniákkal, több-kevesebb sikerrel. Kísérlet, mutáció, evolúció, beszéd, írás, majmok.

Ha verset kellene írni szavakból, akkor valahogy ezzel a zagyvalékkal kezdeném, majd szépen ráncba szedném pár rímmel és drámai fordulattal. Csakhogy, szerencsére vannak erre elhivatottabb emberek, akik a verselésnek szentelik életüket, én maradok csak a színtiszta valóság feltárásában. A DotPotA, avagy a Forradalom majoméknál színes üdeségfolt a mozivásznon, igazán kiváló kis alkotás lett, leginkább emberi szempontból. Milyen barmok is vagyunk, hogy amikor az erdőben szembe jön velünk egy kis fekete szőrmók, az első dolgunk, hogy a hasába eresztünk egy golyót. És már kész is a baj. Nem szükséges, mert civilizáltabb népeknél ez nem így megy. Persze holivúd most drámát kért, és kapott, csakhogy az igazi dráma persze nem ember és majom között játszódik le, hanem annál mélyebben, ember és ember ellen, majom majom ellen kezd szövögetni. Szerencsére akad pár értelmesebb egyed is a civilizációs ketrecben, és ha épp nem banánt majszol, akkor elektromosságot termel (micsoda kooperáció, micsoda megható jelenetek), hisz mi más lenne fontosabb a túléléshez, mint egy fényárban úszó 76 bolt country zenével. Igazi amcsi dzsembori, utolsó lehelletéig hű magához. Nem sorolom a hibákat, mert van bőven, de mivel úgy indultam neki, hogy pozitív cikk lesz, ehhez is tartom magam.

A Majmok bolygója frencsájz már megélt 5 klasszikus részt, egy felújított újraálmodást és egy kiegészítést, a következő interpretáció már egyenesen excentrikusan emberi és iszonyatosan részletes, tökéletes jelmezek és a CGI forradalmi ötvözése révén megszólalásig hasonlítanak a motion capture majmok az igaz barátaikra, őseinkre, akik bár beszélni nem tudtak, a lehetőség adott volt előttük is, hogy kicsit azért kommunikáljanak a bolhászás mellett (és egy tökéletesen rétegelt patriarchális társadalmat húzzanak fel, amelyben szemtelenül betartják a faji hovatartozás szabályát). A Forradalom tehát nem csak emberi és majompárti egyezmény, hanem egy olyan belső evolúció is, amely kimozdítja a két felet a terméketlen inerciából és belesuhint egy nagyot a forradalmárok arcába, itt a lehetőség, hogy újra pacsizzunk őseinkkel, miért is ne tennénk azonnal, karöltve, boldogan, mintha előtte tízmillió éven át nem ezt tettük volna, csak épp kerestük a szavakat hozzá.

Értelmetlen? Szerintem a film is az néhány ponton, de azért érdemes megnézni, és reménykedni, hogy a következő epizód nem csak látványában nyújt majd újat, hanem egy kicsit mögé is gondolnak a család-sztorinak és kibővítik politikai és társadalmi problémákkal is. Továbbvinni a fajok közötti interakciót, a belső feszültségek ne csak egy suhintásra legyenek megoldva, a nagy tömeg ne zombimód kövesse a szemlátomást gonoszt vagy jót, a természeti nép értsen már a gyógyításhoz, ha már lovagolni megtanult, stb. Ennek ellenére rengeteg iszonyatosan jó jelenet van, csak számomra nem állt össze egységes egésszé. Remek film, idővel beérik. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.