A második a sorban a harmadik, vagyis a Vasember 3. Marvelt nem kell nagyon részletezni, ez már a harmadik része a sikersorozatnak, és tényleg nagyon odatették magukat a srácok, vizuálisan kielégítő a film, talán ennél csak az Ender's Game részletesebb, de az nagyon. Vasember már kisebb hadsereggel rendelkezik, de még mindig csak háromszavas mondatokban tud kommunikálni, bár lefogadom, hogy a szövegíró hosszú éjszakákat virrasztott át, hogy ilyen frappáns és egyben lenyűgözően értelmetlen párbeszédeket hozzon össze. Néha már az az érzésem, hogy a CGI mellett ez a másik legjobban fizetett állás, hogy minél velősebbet alkossanak abban a kis részében a filmnek, amikor végre valami színészi játéknak is marad hely a két robbanás és a három loccsanás között. Természetesen mindent szétlőnek, Stark házát három helikopterrel lövik rommá, hogy ez mondjuk eddig senkinek se jutott eszébe, na de lényeg, hogy most nagyon odateszi magát a gonosz Mandarin, és szinte már győz, de nem, ekkor a tűzből kelt főnixPepper finom mozdulattal eloltja a rosszarcok lelkesedésének tüzét. Nagyjából ennyi elég, mert még a végén valakinek elmegy a kedve attól, hogy megnézze, ha még nem látta. Nem hiszem, hogy valakinek ajánlani fogom tíz év múlva, de lehet, hogy mosolygok majd egyet, ha eszembe jut. Egy mosolyt mindenki megérdemel. Egyet, jó?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.