Nanjing és Luoyang után Xi’an következik. Most éppen a hosteln udvarán üldögélek és irom a kovetkezo bejegyzést. Még rengeteg minden elottem áll,de igy is már félemberrel gazdagabb lettem és oregebb:D persze csak képletesen. A vonatrol leszálva megint a szokásos kinai puritanizmus fogadott, félig tomott sorokban váltak meg az emberek a vonatozás oromét nyujto vároteremtol. A gyorsvonat az északi állomáson állt meg, sajnos nem volt térképem igy mentem a tomeggel, és beszálltam egy helykozi buszra. A buszon megkérdeztem hogy merre megy, mint kiderult a másik állomásra, de az meg az északi városfalhoz kozel van, ugyhogy ott gyorsan vettem egy térképet az egyik mindenes árusnál és leultem megnézni hogy állok. Mivel Xi’an iszonyatosan népszeru nyáron, ezért arra számitottam hogy nem fogok egy konnyen szállást találni. A mexikoi ismerosoktol, akikrol még majd irok egy kicsit késobb, kaptam egy cimet, ahol ok laktak, igy megnéztem a térképen, és kiderult hogy a helyzetemtol mindossze két utcára volt. Ez az itteni méreteket illetoen igen kozelinek számitott. Utnak indultam, és hamar oda is értem a 7 Sages Hostelbe. Megkérdeztdm, hogy van-e szállás, és kis tanakodás után kiderult hogy van. Na, megint szerencsém volt, de most nagyon, ugyhogy ezzel a nagy orommel le is raktam a cuccokat és nekiindultam a város felfedezésének.

Volt rengeteg bicikli, ugyhogy béreltem egyet sajos a pedálja utkozben kiderult hogy nagyon gagyi, igy kértem egy mnásikat. Ezzel azonban már 2 ora alatt bejártam a városfalon beluli ismertebb részeket. Megnéztem egy buddhista temmplomot, ahova ingyen lehetett bemenni, ez azért érdekes, mert itt szinte mindenért pénzt kérnek, de itt valamiért nem volt bent a kapuor, ughyogy bementem. Hihetetlen szép volt, aztán tovább tekertem és megkerestem egy mecsetet, de a tetején kivul nem sok érdekes volt rajta, igy nem mentem be. Pár parkot is meg akartam nézni de az egyik teljesen le volt zárva, a másik meg épp ki volt száritva épitkezés miatt. Végul a kozpontban lévo tobbszá éves harang és dobtornyokat néztem meg, ezek tényleg nagyon érdekesek és szépek voltakm mert a régi városban napkozben háromszor harangoztak, reggel, délben és kora délután, ezzel a napot nagyjábol 3egyenlo részre osztották, esteaz elso dobszo a kapuk bezárását jelentette, a második az éjféli dob volt, a harmadik pedig a hajnali kapunyitás volt. A dobok iszonyat nagyok, és olyan hangjuk van mintha égzengés lenne, félelmetesek. Ezek után hazatértem és nagy szerencsémre szoba elegyedtem egy kinai ruhatervezo sráccal, akivel igen sokrétu dolgokrol és sokminden témát érintoen egész este beszélgettunk, majd elmondta hogy hogy lehet eljutni az agyagkatonák szinhelyére. Jo is hogy nem fizettem be a turát, mert egyrészt drága volt, ásrészt meg az mindig sietos, és igy hogy helykozi busszalmentem, olcsobbnak és szabadabbnak tunt.

Este jol esett a zuhanyozás,iszonyat szép, a világ 10 legszebb hostelének egyike az itteni, nagyon hangulatos és emellett olcso is. Kényelmesek és tiszták a szobák, a wck és a moso részleg is. Mindjárt ki is mostam mindent és másnapra reggelre meg is száradt. Nagyon boldog voltam, mert mindez nagy szerencse, és egyben nagyon jo lehetoség hogy rendesen pihenjek és viszonylag konnyen eljussak bárhova.

Reggel kimentem a buszpályaudvarra és ki kavarás után megtaláltam a busz megálloját. Egy jokora sor álltelotte, de szerencsére csak 3 buszt kellett kivárnom, igy 30 perc alatt felultem és másfél ora alatt kijutottam a muzeum szinhelyére. A buszon megismerkedtem két dán lánnyal, veluk mentunk végig a muzeum teruletén, két kinai is csaltakozott az elején, 5en ebédeltunk, ami nem volt éppen valami nagy szám ebéd, de minden esetre legalábbnem ures hassal vágtunk neki a nagy teruletnek. Egy muzeum és három feltáárási teruletre van osztva az agyakatonák parkja. Mindent megnézteunk, és mondanom sem kell, iszonyatos élmény volot. Hatalmas tomeg volt, szinte mindenhol nyomni kellett amásikat hogy haladjunk, igy a nap végére az ember idegbeteggé válik, de az élmény kárpotolt mindenért. Ez volt az egyik legfontosabb dolog amit látni akartam, és végre sikerult. Most igy visszatekintve nem is olyan nagy szám, de idovel majd megérik az élmény és érezni fogom majd biztosan, mekkora dolog ez. Tobbszáz agyagkatona és szinte háromszor ennyi még nincs is feltárva teljesen. A teruleteken látni lehet hogy folyamatosan végzik a feltárást, apro toredékekbol restaurálják a katonákat, lovakat, apro tárgyakat, igy a munka akár évtizedekig is eltarthat. Kinát elso egyesito uralkodo Qin Shi Huang Di mélto testoroket kapott, mai napig orzik a helyet ahol el van temetve.

Holnap egy Wild Goose Pagoda nevu helyet fogok megnézni illetve felmegyek a városfalra, ezt eddig még nem tettem meg. Még fogok irni az aprobb részletekrol, de gondoltam elsore igy a nagyobb korvonalakat leirom, hogy merre voltam. További szép nyarat és jo olvasgatást. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.