Granada – Alhambra

Granadában két éjszakát terveztünk eltölteni, éppen azért, hogy a második, teljes napon az előre lefoglalt jeggyel alhambrára legyen egy teljes fél napunk. A guided tour délután három órára sikerült foglalni, ezért a délelőttöt mindeféle városi nevezetesség megnézésére tartogattuk.

Reggel nehezen ment az ébredés a kellemes klima után a reggeli hűvös szellő elnyújtotta a felkelést, majd a balkonon elfogyasztottuk a reggelit, és belevetettük magunkat a város utcáinak felfedezésébe. Mint korábban írtam, Granada tele van kis sikátorokkal, és ezek sarkán megannyi csodás katedrális, bazilika és templom található. Fő célunk a Granada Katedrálisa volt, de persze nem mehet minden simán. A helyzet az, hogy május közepétől június 18-.ig Corpus Cristi katolikus ünnepség sorozat van szinte minden héten, amelyből a mai napon szerintönk ünnepnap volt, ezzel együtt hatalmas menet a város központi utcáin keresztül egészen a katedrálisig, ahol az ünnepség fő pontjaként szertartások sorozata vette kezdetét. Ennél fogva ma zárva volt a publikum előtt. De nem baj, kárpótlásképp a katedrális mellett található Capilla Realba mentünk be, amelyet Ferdinánd király és Izabella királyné utolsó nyughelyéül építettek, itt rengeteg sekrestye és szentkép illetve oltár mellett megtekinthető a királyi házaspár sírja, márványszobruk és emlékükre szmtalan szobor és szent festmény. Az itt átvonuló diszbe öltözött katonák és az egyházmegye képviselői mind a katedrálisba tartottak, igy igen zsufolt volt a kápolna rész.

Kiérve csatlakoztunk egy rövid darabon a menethez, dobosok és rézfvósok játszottak reneszánsz egyházi dallaomkhoz hasonló ütemes nótákat, amelyre többszáz méteren keresztük mindenféle nemes ruhába öltözött férfi és nő, apáca és családtag lépdelt.

Utána ellátogattunk a Santuario de Nuestra Senora del Perpetuo Socorro templomba, amely egy kisebb szerényen díszített templom volt, de a csend és kellemes klíma hívogatta befelé az embereket. A délelőtt fénypontja mégis a Bazilika San Juan de Dios volt, amely egy egészségügyi intézmény mellett helyezkedik el, kívülről csak a hatalmas díszes torony és a harangok árulják el, hogy a belső értékei még ennél is magasztosabbak. Belépve audioguide kezdte mesélni, hogy mi mindent látunk, és az információ tömkelege mellett talán amit érdemes kiemelni, hogy a templom egyetlen négyzetcentimétere sem maradt üresen, olyan gazdagon díszített, aranyozott volt minden fala, hogy látni alig lehetett fehér vakolatot. angyalok tartották a csillárokat, aranyozott képek, festmények, szobrok, hatalams oltárok, és a gyertya alakúra alkaotott főoltár fölött egy lámpásokkal megvilágított ereklyés helyiségben ezüst tartón tizenkét apostol által körbevéve hatalams díszes ereklyetartó helyezkedett el, körülötte rengeteg további szent maradványok és azok történetei, amelyeket további gazdagon díszített termek vettek körbe. Elmondani is fárasztó lenne, de ugysem emlékszem már rá. A gazudagság és fényűzés szemlátomást elsőrendű szepont volt a templom kialakításában.

Miután kiámulkodtuk magunkat, gyors ebéd, majd egy rövid séta után megkerestük a C3 buszt, ami felvitt bennünket a P1 parkolóba, ahonnan a tura indulni kellett volna kezdődnie (valami feltételes modu jövőbeni igeidőt kerestem). Mert ez sem volt olyan egyszerű.

A helyszínre érve kicsit vártunk mert előbb érkeztünk, a t

ra 1530-ra volt kiírva, mi pedig a találkoz idopontjához kozeledve kezddtunk idegessé válni. Kérdezgettünk több guideot hogy mi van és végül megprobáltuk az utazási irodát is elérni, de semmi. Ezért mármár kezdtük teljesen feladni, hogy bejutunk a nyaralás fő céljába, Alhambrába, hogy becsaptak, rászedtek és kiloptak minket, amikor whatsappon választolaz iroda hogy már tájékoztattak mindenkit hogy 5kor kezdődik a tura. Ugyan mérges voltam mert nekünk senki nem szolt és ezért elment két és fél ora az életünkből és végig idegeskedtuk, de végül leesett akő a szivünkről, mert ez nagyon fontos volt számunkra. Szoval bejutottunk, de hát ezt az izgalmat éppenséggel meg lehetett volna sporolni.

Alhambra több részből áll, az előkertben indultunk, a Generalife, azaz Mennyirszág kapujában, amely egy aprolékosan kialakított kertrendszer, az arab és keresztény kultura ötvözödésének első állomása. valoban sokat mondott a turavezető, és a tudás az övé, én csak pár dolgot emelek ki belőle, ezért azt is érdemes kiemelni, hogy a kert tele van szököóutakkal amelyeket az arabok építettek ki, a hegyről lefolyo viz gravitácios hatását megzabolázva, csogobo kutak, halk és nyugodt hangulatot teremtve, szemben a keresztény nyomásos kuttal ami zajos és némmileg eluzi a keleties misztikum vonzását.

Továbbmenve lovas bejárat, amely felett a kulcs szimboluma, amely egész Alhambra szombouma is, a kulcs a menyország kapujához. A szultán egészen belső udvaráig többször is láttuk ezt a szimbolumot. A belső kertek csodás virágözönben usztak, tavacskák és fácskák, mindenhol zöld és virrágok minden szinben.

Kiértünk egy térre, ahonnan megtekinthettük V. Károly soha el nem készült reneszánsz palotáját, a kivülről sz9gletes, belülről kr alaku udvarral, mesés amfiteátrumot utánozva.

Tovább Alcazaba felé, amely a legrégebbi része Alhambrának, egy földrengés miatt teljesen elpusztult minden, ezért vsak a házak alaprajzát állitották helyre. Innen tudtuk meg, hogy a WC a beárat mellett helyezkedett el, de csak nagyon pici volt és a bűz miatt sajnos nem tul higiénuikus.

A falak mentén gyönyörű kilátás tárult Granada városára, megtudtuk, hogy Santa Fe felé eteljesen sik a terület, igy az érkező ellenésget már 1000 mérföldről látni lehetett, hisz a lovak port vertek fel a sivatagos területen.

tovább a Palacios Nazaríes felé, a szultán legbelső termei felé, ahol gazdagon faragott oszlopok, márvány kutak, iszlám mintázatu boltivek és égetett színes csempék kápráztatták szemünket. A belső tárgyalóudvar mellett elénk tárult a szultán háloja, valamint az Oroszlános udvar amelyet csak legbelsőbb körével osztott meg, 124 oszlopkeriti és 12 teljesn más oroszlán tartja a fehérmárvány kutat, a mennyei csoda maga.

Az utolsó állomás a Jardines de Partal kert, amely szintén mennyei csodás volt. Kiérve már zárt a palota komplexum, ezért fáradtan lesétáltunk a buszig, be a városba és egy tapasz, bor, sangria, haza és alvás, mert lejártuka lábunk.

A végét kicsit összekaptam, mert megint sok lett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.