Még most is zakatol a fejemben. Elzától tanultam ezt a kifejezést. És milyen igaz, minden benne van ebben a filmben, ami bizonyítja, hogy ha egy film jó értékelést kap, nagy a valószínűsége, hogy nem jön be, s ha valami alacsonyabb értékelést kap, rossz kritikát, meglehet, hogy egyik kedvencemmé válik. Így van ez most is. Kincs számomra ez a film, egy kis smaragd csepp a hideg tűzsivatagban. Való igaz, hogy a történet kicsit szemez pár ősi kincsesládából, de ez nem baj. Ha egy film képes olyan ötletekhez és sztorikhoz nyúlni, ahol van miért kotorászni, tegye meg. Ez egy film, nem egy könyv, mégha a könyv alapján készült is. Bevallom, nem olvastam, nem azért, mert nem szeretek olvasni, sőt, nagyonis szeretek, de valamiért ez a történet a vásznon kért tőlem randit. És azt hiszem, szerelem volt első nézésre. Csak ajánlani tudom, de minden előítélet nélkül tessék nézni. Nem lesz idegen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.