Egyértelműen korszakalkotó, vagy inkább korszak-karikaturizáló film. Szeretem George Lucast látni, honna jött, mik azok a motívumok, amik újra és újra megjelennek rejtve filmjeiben, és nem utolsó sorban szeretem látni, hogy mennyire más perspektívából tud filmet készíteni, mint a legtöbb mai rendező. A graffiti nem más, mint egy színes vászon, amelyre szépen felpingáltak mindent, ami a háború utáni amerika unatkozó tinédzsereinek életéről szól. Már iszonyatos a fellendülés a második világháború után Amerikában, de még nem bonyolódott bele az ország a vietnámi konfliktusba. A gazdag családok jól tartott gyermekei suli után nem tudnak mit kezdeni magukkal, csajoznak, kocsikáznak drága verdáikban, este drive-inekben kajálnak, ahol görkoris lányok szolgálnak ki ablakra akasztható tálcákat a kocsik oldalára, a hátsó ülésen szeretkeznek tökéletesen ellentétes sorsok és szerelmek, és persze gyorsulási versenyeken mérik össze a legtökösebbek, kinek jobb a négykerekűje. Igazi uborkashow ez az elkényeztetett nemzedékről, amely aztán majd fejvesztve menekül az újabb háborúba, hogy ott egy egészen új, egészen ismeretlen célért küzdjön, éppen saját hazája ellen. Zseniális film, amely már előrevetíti a Hair nagyszerűségét. Kötelező darab.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.