A sok komolyság után elértünk a vidám zombihent mezejére, egy ifjúsági öldöklő Eisenberg einsteini humorával és ártatlanságával. Egy sárc hazatart, egy macsó gunslinger vadászni megy, közben két csinos hölgy ellopja a kocsijukat, majd végül nem csak a bajszuk, de a szívük is összegabalyodik. Aranyos vétség a józanész ellen, csillagporos hangulatom volt utána, mert úgy éreztem, hogy végre olyat láttam, aminek értelmetlenségében is értelmét láttam. Mindig örülök egy szép és érzékeny szálnak, és ha ezt ellensúlyozzák egy idegbeteg zombi-apokalipszissel, akkor a lelkem megnyugszik:) Nem kell aggódni, minden rendben van velem, csak épp bírom ezt a fajta humort. Ajánlatos kis film.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.