Megint le vagyok maradva, de most rászántam magam az írásra. Első a the Croods, egy aranyos kőkorszaki, félmodernizált, ősembercsalád-dráma, felnövésregény, vagyis ilyen coming-of-age, ahogy azt nevezni szokták tudományosan, aztán hirtelen átcsapunk Alíz Csodaországban történetbe, majd egy kis szürrealisztikus romantika, Jurassic Park invertált színekkel, és máris megkapjuk ezt a rendkívül egyszerű és mégis röppenetes agymenést. Szerintem nem rossz próbálkozás, bár a látványos és egyben teljesen értelmetlen jeleneteken kívül sok értékelhetőt nem találtam benne, mégis kedves és szőrös, lapos és egyben kerek, bugyuta és egyben hősies, a The Croods egyszerre nevettet és könnyeket csal a szemekbe, legalábbis próbál, összességében elmarad a többi hasonszőrű animációs filmektől, de ha valaki szereti a képtelen eklektikus kalandokat, még talál is magának benne szórakoztatót. Én inkább csak szögre akasztót.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.